Steve néha felébred rémálmaira, néha nem.
Többnyire nem. A szérum óta idegesítően mélyen tud aludni: ennek a teste napközbeni állandó csúcsteljesítményéhez lehet valami köze, úgy sejti. De idejét sem tudja már, mikor használta ténylegesen ezt a testet, mit birtokolt, úgy igazán. New York fényei odakint mindig változtak, kihunytak, felizzottak, hirdetések villogtak, és a változó megvilágításban olyan könnyű volt elképzelnie, hogy többé nem a szuperkatona, nem Amerika Kapitány profilja, hanem Steve az, az ő mindig ijedt kis egérarcával. Most azonban, már megrémíti, hogy ismét azzá váljon, aki volt...
A gondolat mosolyt formál arcára. A csűrben guggol, s a Harley gyomrában van könyékig. Fehér pólója megkopott, szürkévé vált a rengeteg olajtól. Steve Rogers most az egyszer nem foglalkozik mással, csak és kizárólag a motorral. Felhagy a folytonos aggódással Sam Wilson miatt - akit egyébként pontosan öt napja nem látott -, nem törődik Bucky önmarcangoló ábrázatával és nem futkos Sharon árnyékában sem. Most, Steve Rogers lefoglalja magát és egyszerű halandókét próbál élni.
Amivé valószínűleg mostantól lennie kell.
Feszült csönd. Steve szakszerű mozdulattal helyezi alapállásba a kedvesét, majd kérdő ábrázattal, szinte gyanakvón egyenesedik föl helyben. Felkészül rá, hogy a kintről jövő fűtenger ritmustalan susogása Samet jelenti, esetleg Sharont. Kivételesen még azzal is megpróbál megküzdeni, hogy elképzelje, Bucky igyekszik térdig gázolva eljutni hozzá. De amint a susogás erőszakosabb, s nem követi figyelmeztető hang, Steve robusztusan lehajol, s tenyerébe kap egy csavarhúzót. Nem mintha azzal megállíthatná a kormány embereit, de kezében a fegyverrel
időt nyerhet. Többet, mintha felfelé tartva megadná magát, s a házban lakókat.
Nyikorgás, tompa csikorgás ahogy a rozsdás fém gördül a kapuszárny belökését követőn. A férfi ujjai elengedik a fegyvert, s az éles csattanással koppan a lába mellett. A száját tátva próbál megküzdeni a tudatlansággal, amit a vörös boszorkány érzelemmentes tekintete okoz benne és a jelenléte. A nőnek világokkal odébb, a lila titán oldalán kellene lennie. Persze mindez nem érdekli a férfit.
Örömittas, hálás pillantással mosolyodik el.-
Wanda?- nyögi érzékenyen, téve a nő felé pár határozott lépést. Fel sem merül benne, hogy tanítványa, a szeretett lány bármiféle ártó szándékkal léphetne színe elé.
Pedig, ha tudná...A kapuív alatt álló közömbös pillantást vet a férfi hátterére, felfalja tekintete a Harley foltos részleteit, a portól dohos fából készült helységet. A lányban nem bújik meg öröm. Nincs benne lelkesedés a viszontlátás örömére. Ahogy Steve neki lendül, mozdulatlanul várja a becsapódását.
A férfi karjai körbe táncolják, hogy végül mellkasába temethessék törékeny, -ha lehetséges- még karcsúbb alakját. Steve nem is emlékezett rá, hogy mennyire fakó bőrszíne van a lánynak. A hajában feltűnő ősz&szőke szálakra görcsbe rándul gyomra. Egyik tenyere annak hátán simul végig, míg a másik tarkójába marva kényszeríti, hogy ölébe maradjon.
Stevenek szüksége van rá, hogy érezze jelenlétét, mielőtt bármit is kérdezne!-
Tony már dolgozik rajta, hogy utánad tudjunk menni és...- a férfi szemei elkerekednek, a torkán felszaladó forróságra összehúzza gyomra izmait. Görnyedten ereszti el a lányt, kinek körvonala körül vörös fényfelhő áramlik, szemeiben elmosva az ártatlan, szerethető jellemvonásokat. Felváltja helyét, valami mélyről jövő sötétség, amire Steve nincs felkészülve. A hátába fúródó nagyjából tizenegy ujjnyi üvegszilánkra, úgyszintén nem számíthatott.
-
Wanda..?- kérdőn pillant oldalára, eltávolodva a lánytól. A férfiban ekkor történik a felismerés. Eljut hozzá a friss információ, miszerint a lány Banner és Barton támadója volt az utóbbi hetek egyikében. Szája sarka megrándul a gondolatra, hogy megküzdjön vele. A fejét rázva igyekszik két tenyerét a lány két felkarjára téve, közelebb húzni hozzá személyét. Bízik benne, hogy mentori képességei, hogy a lány bizalma Kapitányában felkelthetik ebből az állapotából.
-
Figyelj rám!- hangja utasító, parancsot adó -
Tudom, hogy azt kell látnia, hogy...- a férfi oldalába újabb szilánk fúródik, mire térdre zuhan a vörös boszorka előtt. Sziszegve, fájdalmában felnyögően. Oldalára kap, hogy megkeresse a fegyvert, de akkor lábszárába érkezik egy újabb.
Fogcsikorgatva némán kiabál. Reszketni kezdenek ízületei, úgy pillant föl, térdelve a lány előtt, kiben szikrányi megbánás sem található. A fémes íz miatt, mit a férfi szájában érez, képtelen újra felegyenesedni.
-
Mit művelt veled?!- nyöködi erőtlenül, jobb tenyerére támaszkodva, pontosan a lány lábai előtt, mikor újabb szilánk karcolja bele a titán szándékait, annak felkarjába.
A férfit négy ponton sebzi meg a lány. Szúrás mindenhol. Fájdalmas arccal igyekszik állát szegni. Föl akar nézni a lányra. De kiáltani nem kiálthat, ha megteszi Bucky, vagy Sharon talán nem lesznek olyan tehetetlenek, mint ő, és Wandában kárt tehetnek.
Steve sosem bocsájtaná meg magának, ha a lánnyal történne valami...-
Arra kért, hogy adjam át az üzenetét.- Wanda hangja közel sem hasonlít derűs, csilingelő korábbi színére, s ez megüti - megkongatja a Steveben ébredező Kapitány szívét.
-
Hogy megölj? Azért mentél el, hogy megvédd a tieidet!! És most visszajössz, hogy szívességet tegyél neki? Ugye csak viccelsz velem?!?!- ingerültebben válaszol a térdelő férfi, kirántva húsából az üvegtőröket, majd vontatottan felegyenesedve, arcára ülő undorával kutat a lányon nyomok után.
-
Megfogtok halni.- búgja, oldalra fordítva fejét, érzelemmentesen szavalva. Steve értetlenül rázva a fejét, dühödten ragadja felkarján a nőt és rázza, mintha kiverhetné belőle a titán emlékét is!
-
Wanda!! Mit csinált veled az a nyomorult!?!?- zaklatottan cibálja, marcangolja a nőt, kinek arcán a legkevésbé sem látható jele félelemnek, vagy gondolkodásnak. Mintha nem lenne más belőle, csupán a teste. Steve ennél a gondolatánál hagyja abba a ráncigálást, és mozdul közelebb a nőhöz, kékjeit belefúrva annak zöldjeibe, mik leginkább szürkék mostanra. -
Mit tett veled?- a hangja elcsuklik, ádámcsutkája ugrik. Fel sem képes fogni, hogy mit lát.
Nem volt rá felkészülve, hogy ennyire jellemtelen változatában kapja vissza valaha.-
Ha van eszed, elmenekülsz.- suttogja, szomorkásan felvonva szemöldökét, majd elpillant a férfi válla fölött a Harleyra. Steve követi pillantását, majd egy darabig úgy dermedve áll. Tenyereit még mindig Wanda felkarján hagyva.
-
Megmondhatod Thanosnak, hogy alig várom, hogy újra találkozhassak vele és a puszta két kezemmel ölhessem meg.- határozottan mozdulva lép még közelebb a lányhoz, szemeibe mondva, szinte köpve a szavakat. Kékje kis híján vörösre színeződik a méregtől, ami lángra lobbantja Kapitány szívét! //
link//
Wanda, mintha csak fogadná az üzenetét bólint, majd nem törődve a férfi haragjával hámozza le magáról annak kezeit, s fordul el tőle, hogy útjára induljon.
Akárcsak egy egyszerű hírnök! - Ez feldühíti a férfit, orrai kitágulnak dühében, vehemensen kapkodja a levegőt mellkasába, úgy figyeli a Skarlát Boszorkány nevet viselő lány hátát, miközben végig sétál a fűtengerben lábai alatt.
Kékjei megtelnek homályfoltokkal, ezzel jelezvén, hogy odabenn megtört.-
Nem hagyhatsz így itt...- könnyeivel küzdve robban bele a hullámzó rétbe, térdig gázolva a nő után. Emelve lábfejeit, kissé ostobán kívülre, hogy hatékonyabb tempót vehessen föl. -
Waaanda!- üvölti bele a szélörvénybe, mi belekap az előtte haladó gesztenyebarna tincsekbe. Olyan, mintha elérné kiáltásával a nőt, mert gyönge mozdulattal fordul profilba a férfi felé, arcán egy értetlen ábrázattal.
-
Nem ez a nevem.- ez a négy szó súlyosabb sebet ejt Steven, mint az összes szilánk egyszeriben véve. Hátra hőköl döbbenetében, erőltetetten belenevetve a semmibe. Vörösre pettyezi tüdejét Wanda tudatlansága. Beleborzong a gondolatba, hogy mivel vehette rá ezt a korábban makacs nőszemélyt, hogy lemondjon tulajdon nevéről...
-
Mit tett veled?- Steve képtelen megmozdulni, leblokkoltan, erejét vesztve várja a lány válaszát. A lány lepillant maga elé, mintha felsejlene benne emléke az elszenvedett kínnak, ahogyan a Titán kitörölte belőle emlékeit.
-
Steve!- hasít kettesükbe egy újabb hang, mire Steve rögvest oda kapja fejét. Rázni kezdi fejét, a feléjük haladó Bucky irányába, ezzel utalva rá, hogy ne jöjjön közelebb. 'Mit hiába kér, hiszen vérben ázott teste rákényszeríti barátját, hogy segítségére siessen.
A lány a következő pillanatban neki lendül, s vörössel átitatott tenyereinek köszönhetően messzire repül a férfitó, ki egykori Kapitánya. Steve elgyengülve pillant a távolodó nőről a közeledő barátjára, ki előtt már megadhatja magát az elszenvedett sebek fájdalmának.
-
Szólnom kell Tonynak.- bocsánatkérőn pillant fel Buckyra, tudván, hogy ez a név nem a legkedvesebb kettesük között, de Thanos nem véletlenül üzent.
Készül valamire. Valamire, aminek a küszöbén áll.
Kezdőlap
