Nem voltunk már együtt, sőt, a lehető legtöbb módon megkeserítettük egymás életét, és talán soha nem is szerettük egymást, de ettől még fáj, hogy nincs többé.
• storyline» - orvos (azután kezdett el gyógyítással foglalkozni, hogy megmentette egy kisfiú karját, még az első invázió alatt) - visszafogott típus - érzékeny, kedveskedő - hisz benne, hogy azzal a tudással, amit megszerzett ebben a rövid időszakban, még segíthet másokon - sokszor eszébe jut a volt férje, néha még hiányolja is
• lovestory» Nem igazán foglalkozott szívügyekkel. Eleinte más célja sem volt, csak túlélni. Később, amikor koravén fejjel rátalált a hivatására, annak kezdte szentelni az életét, hogy meggyógyítson másokat. Így történt, hogy egy brit férfin is segített (valahol a negyedik évben az invázió után) és életmentő műtétet hajtott rajta végre. Kiderült róla, hogy egy híres orvos. Tőle kezdett el tanulni, később pedig barátság született közöttük. A környezetükben hamar szárnya rakott a pletyka, miszerint gyengéd szálak fűzik őket egymáshoz. És, ha ez így is van, Bradley nem foglalkozik vele különösképpen. Jól esik a számára, hogy van valaki, akivel osztozhat a fájó hétköznapok szürkeségén. Nem gondol mélyebben bele, hogy a kettejük kapcsolatát minősítheti e esetleg más ranggal, mint barátság. Ebben az időben, ezen a világon, csak ő sem akar magára maradni... A férfi egyáltalán nem volt elragadtatva az ötlettől, hogy Bradley visszamenjen a Földre, és emiatt össze is vesztek, mielőtt önkéntesként csatlakozott volna az egyik osztagba.