Törlés

Éles fájdalom karcolja koponyáját.

Clint...

Térdre csuklik, üvölt.

Clint?

Nem érzi a légnyomást, a hideget, vagy a testét, a meleget, a térdébe maró apró kavicsok szúrását, a külvilágot: szürke tompaság rajzolódik köré és minden értelmét elveszíti.

Clint.

A név tartja életben. Tudja – hogy ott van, küzdenie kell érte, hisz vár rá, nem okozhatok neki csalódást, meg kell fognia, kapaszkodnia belé.

Clint.

Mantrázza. Odabenn, szüntelenül mantrázza. Az örvénylő csillagtengerbe sikoltja a nevet, de némán. Az ajkait lefogja a tudata felszínéről jövő tilalom. Wanda szemei elszürkülnek, az érzelmek nem rajzolódnak arcára többé. A szeme sarkából minden lépésnél látja a távolodó lila óriást, s hallja nevetését. A fémes íz torkában nem okoz fájdalmat, a vörös élénk színét elnyeli a fekete. A Skarlát... A Skarlát... A szó távolra zuhan tőle. Kérdőn próbál megkapaszkodni minden szilánkjába, mit előbb zúztak apró darabokra.

Clint.

Wanda szája szabályosan ugrál, ajkai remegnek. Sápadttá válik, elenyészővé. Hűvösség uralja testének minden porcikáját. Clint. Clint. Clint. Clint. Mekkorát fog nézni, amikor megérkezik! Igen. Clint. Clint. Clint. Próbálja elképzelni. A háta mögé lép, és mond valami csacskaságot („Lám-lám, még egy mentőakcióval is képes vagy elkésni, Bar...?”), és az arca eltorzul. Clint. Clint. Clint Bart... Nem jut eszébe a név további hozzátartozója. Clint. Clint.

Clint.

- Clint...- nyökögi erőtlenül, tenyereire támaszkodva, megkopva, kiszolgáltatottan, halántékán vágással. Fel kell állnia. Jobb láb. Légzés. Bal láb. Légzés. Portált kell nyitnia. Hisz képes rá. Ugye? Nem. Biztosan nem. De Clint vár rá. Vár rá Steve. Clea. Igen, Clea is. És Bruce. Bruce biztosan letépi a fejét, ha nem indul el... és vár még rá Mr. St... Mr. St... Nem jut eszébe. Az arc, a karakán, flegma mosoly elmosódik. Nem gondol rá többet. Vissza kell fordulnia a folyosón és Brucenál megállapodni. Igen, Bruce. Őt nem vehetik el tőle. Nem vehetik el tőle. Kit? Kicsodát nem? Kérdőn, ernyedten esik leljebb tartása.

Clint.

Kapaszkodik, görcsösen. Két kézzel. Marja a képzeletében megteremtett férfi feszes vállait. Öleli magához. Háta mögött megpillantja Stevet. A Kapitányát. Lassan válik köddé, apró szirmokká változva. És Wanda nem keresi a csillagokat. Nem keresi többé a Kapitányt, mert elfelejti.

Clint.

- Segíts...- zokogja méltán levegőért kapkodva, ahogyan apróra zúzza emlékeit a fejében száguldó méreg, s ahogyan megragadná a melegséget, a fényt, a Hercegnőt, az tova illan, s Wanda többé nem mondja ki a nevét. Mert elveszíti. Egy mese? A meleghez kötött egy mesét? Miért? Mi az a menedék?

Clint.

Fájdalmában felüvöltve oldalára csuklik. Apróra, magzatpózba vágja magát. Kezeit mellkasához szorítja. Egyik tenyerével a másikba kapaszkodik. Feszülnek ujjai, ahogy egymásba fésülve szorítja őket. Íjak. Nyilak. Egy félszeg mosoly. Clint. Clint. Clint.


Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. ...............????????????????????????
..................
???????????????????????????????????????????????????????????? Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint. Clint???????????????????????????????

____________________________________________________________________



Mi történt?

Valami történt vele, érzi. Krákog, felnéz, észreveszi az őt fürkésző lila óriást. Benedvesíti kiszáradt ajkait, majd lomhán felegyenesedik.

- Hmmmhppp???- hangja rekedtes, riadt, érzései rezignálva pulzálnak. Kérdőjelek ólálkodnak fejében. Olyan érzése támad, mintha lábnyomok díszítenék koponyája falait, de a hozzájuk tartozó alakok fantomok volnának. Kezével a fején szerzett seb után kap, ujjai bíbor függönyt kapva csillognak arca előtt.

A lila óriás eltűnik. Lassú, vontatott léptekkel távolodik, majd mond valamit az őt körülvevőknek, akik serényen látják el egy hosszú köpennyel. Azzal együtt tér vissza a lányhoz. A világ megáll, amikor a lila szörnyeteg féltérdre ereszkedve előtte, becsomagolja őt. Üresen pillant fel rá, várva a szavakat, hogy lecsapjanak rá, hogy megcsavarják, és összetörjék a következő pillanatban, miközben felépítik.

A levegő hirtelen nem jut be többé a tüdejébe, a szíve megszűnik dobogni, majd újrakezdi, dühödten, fájdalmasan, üresen.


*insp*

-t ö r ö l v e-
• •